Sziasztok! :D
Tudom, kicsit később hoztam a részt, ezért bocsánatot is kérek :/ De remélem ettől függetlenül sikerül elnyerni a tetszéseteket! Mindenkinek jó olvasást :*
Niki~
5.rész
1 hét múlva
~Harry Styles
-Ugyan már Harry! 1 hét telt el azóta és még mindig nem hívtad el randizni!-oktatott ki Louis, miközben mindannyian a kanapén ülve nézünk filmet-Minden nap irogattok egymásnak! Tudom, hogy tetszik! Akkor miért nem hívod el?-értetlenkedett, de igazából jogos a kérdése.
-De nem merem egyszerűen! Mi van ha nemet mond? Én lennék a világ legboldogabb embere ha randiznánk! De egyszerűen félek, ha nemet mond mindennek vége lenne-öntöttem ki neki a szívem, hisz tudtam, hogy ők mindig meghallgatnak és segítenének nekem.
-Úúú, a híres Mr.Styles nem tán' csak beijedt egy lány miatt?-oltogatott Niall.
-Niall, hagyd már békén!-intette csendre Liam-De tényleg Harry! Mitől félsz ennyire? Mikor mondott neked akármikor is nemet? Volt már olyan? Nem! Miért másabb neked ő?-nézett a szemembe azzal a nagy barna igéző gömbökkel.
-Ő teljesen más mint a többi lány! Ilyen érzésem még nem volt senkinél! Egyszerűen nem tudom! Úgy érzem beleszerettem-néztem rájuk kétségbeesetten, de ők csak vigyorogtak mint a tejbe tök.
-Komolyan mondom Harry, ha te nem hívod el, akkor megteszem a helyedben!-állt fel Louis a telefonomért, de gyors mozdulattal kikaptam a kezéből.
-Igazatok van! El kell hívni, de akkor én teszem meg!-néztem rájuk, mire Louis csak elégedetten mosolygott rám, én meg felrohantam a szobámba. Kérem, csak mondjon igent!
~Jessy Thomson
Már 1 hét telt el. Egy teljes hosszú hét, és még mindig csak irogatunk egymásnak. Lehet, hogy Harry gesztusait félreértettem volna? Lehet, hogy minden lánnyal ezt csinálja?! De akkor miért volt velem ilyen kedves? Vagy csak arra kellettem neki, hogy a medencés bulin, ne lány nélkül legyen a nagy Harry Styles? De hisz, még most is ír nekem! De sajnos, nem utal semmilyen dologra, csak egy sima hétköznapi beszélgetés.
Itt fekszek az ágyamon és csak gondolkodom, ahogyan azt a hét többi napján is tettem.A szüleim se értették már mi a bajom! Az öcsém se, mondjuk tőle nem is lehet elvárni hisz még csak 5 éves. Várjunk csak! Hisze még nem is említettem, hogy van egy öcsém. Igazából nagyon jól kijövünk egymással, sok időt töltünk együtt, mivel anyuék dolgoznak mindig.
Majdnem leestem az ágyamról mikor meghallottam a telefonom csörgését! Ránéztem a képernyőre és hirtelen megáll a szívem! Harry. Úristen! Most mit csináljak? Felvegyem vagy ne?! Mi van ha valami rosszat mond? Vagy, hogy elege van belőlem? De az is lehet, hogy jó dolog! Nem igaz? Elhessegettem ezeket a hülye gondolatokat, majd elhúztam a zöld kis telefonjelet.
-Szia, Harry!-próbáltam leplezni hangomon az idegességemet, viszont ahogy köszönt hallottam, hogy ő is ideges ami kicsit megrémisztett.
-Hello, Jessy! Nos, azért hívlak, hogy őő, tudod..mit szólnál ahhoz..vagyis lenne kedved..tudod izé..őő..Úristen ez így nem fog menni!-röhögte el magát idegességében, ami engem is kicsit megmosolyogtatott.-Na szóval-vett mély levegőt-Arra gondoltam, hogy nem csak telefonon kéne beszélnünk! Lenne kedved meginni egy kávét vagy ilyesmi? De persze ha te nem akarod, vagy ilyesmi akkor nem kell ! Csak kérdeztem-kezdett egyből a mentegetőzni de hallatszódott hangjában a remény is, ami nagyon aranyos volt tőle. Én viszont mikor felfogtam mit is mondott hirtelen lefagytam. Beszélni is elfelejtettem hirtelen.
-Jessy, ott vagy?-zökentett ki Harry hangja.
-Igen! Vagy is persze! A válaszom igen!-mondtam boldogan.
-Tényleg? Úristen el sem hiszem! 3-ra ott vagyok érted, és elmegyünk kávézni vagy valami-örült meg nagyon.-Viszlát Jessy!
-Viszlát-pirultam el, amit szerencsére nem látott, és letettük a telefont.
Nem hiszem el! Ez velem történik meg? Biztos csak álmodom! Hirtelen ránéztem az órára. 13:30. Úristen azt se tudom mit vegyek fel! Pánikoltam be!..
~Harry Styles
El sem hiszem, hogy igent mondott! Még nem is fogtam fel, hogy itt ülök a kocsiba és épp a háza felé tartok!
Ekkora szerencse nem is érhetett volna! Egy olyan szép lány mint ő velem randizik? Életemben nem képzeltem volna ezt! Ennek a randinak, vagyis baráti beszélgetésnek inkább, tökéletesnek kell lennie. Ha ezt elrontom, nem tudom, hogyan lesz tovább. Ő az a lány aki mellet el tudom képzelni az életemet!
Kiszálltam a kocsiból majd az ajtóhoz sétáltam. Miután megtaláltam a csengőt megnyomtam, majd fél perc múlva egy kis sráccal találtam magam szemben..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése